MILLI KRÉMTÚRÓ FEHÉRCSOKIS-KÓKUSZOS, MANDARIN-SAJTTORTÁS

Ez a két újdonság kb. szeptemberben tűnt fel a boltok polcain. Ízeiket elnézve szeritem nyárra szánták, csak csúszhatott a kivitelezés.

Úgy néz ki az amerikai sütis vonal még mindig kedvelt az édességgyártóknál, a Tibi legújabb változata is sajtottrtás, csak ott épp a mandarin helyett citromot használtak. Szerintem még idén azt is láthatjátok két karis nasi között, vagy még azok előtt (???)..majd kiderül...

A fehércsokis-kókuszosról meg a nemrég megjelent Müller tejitala jut eszembe. Úgy látszik, a sütik mellett, most ez is menő. (A Torrasnak és a Lindtnek is van ilyen csokija, bár azok korábbról eredeztethetők)

Kezdem a mandarinos sajttortával, ugyanis ehhez van összehasonlítási alap, méghozzá egy kitűnő, a Jogobella amerikai sütis triójából az ugyanilyen ízesítésű. Még él emlékeimben az intenzív citrusos jellege, szóval ez a minimum, amit ettől is elvárok.

Illatából a krémtúrós jellegre nem sok utalás van. Leginkább vajas kekszre hasonlít a kiáramló felleg.  Az már most látszik, hogy gyümidarabokból jó sokat tettek bele, de ha beletúrunk, akkor kiderül, hogy a tésztás elemekkel sem fukarkodtak.

Kezdem a pozitívumokkal. A sütigolyók nincsenek szétázva. Önmagában az ízét nem lehet értelmezni, mert körbefonja a massza, de kimondottan kellemes ráharapni. Maga a krémtúró sem rossz, bár az intenzív citrusos hatás elmarad. Érezni, hogy a cukron kívül más is van benne, de a jelenléte nagyon halovány. Itt azonban megjegyezném, hogy a Milli korábbi termékeihez képest itt már visszafogottabban bántak a szénhidráttal. Számomra még mindig édesebb a kelleténél, de már nem annyira émelyítő.
Ami viszont kimondottan nem tetszik, az állaga. Ragacsos. Nekem a vajas-lisztes tortakrémek jutottak róla eszembe. Nehéz, sűrű és egyáltalán nem tetszett az ajkaimnak, amikor hozzáért.

tömege: 90 g

A fehércsokis-kókuszos illata már közelebb áll a krémtróhoz. Érdekes kettősség van benne, a túrókrém savanyú szaga küzd az édes kókuszaromával.

Ez annyira nem látványos. A fehér krémben elveszenek a kókuszreszelék apró  szálacskái.
Állagban ez is olyan, mint az előző. Ráadásul ennek tényleg vajas tortakrém íze is van. Összetevőben egyébként szerepel ez az anyag, de csak a futottak még kategóriában.
Ahogy illata, úgy aromái is elég összetettek. Először savanykás, de aztán felülkerekedik az édes és végülis a végén ennyi marad meg belőle. A kókusz ropog, ebből érezzük, hogy van benne, aromái is megpróbálnak kibontakozni, de az intenzív vajas hatás lenyomja.

Összességében a cukormennyiség-használatban előrelépés, állagban viszont visszalépés ez a kollekció. Kíváncsian várom a következőket, mert azt azért hozzá kell tenni, hogy bár nem feltétlenül tökéletes a végeredmény, azért értékelem a Milli innovatív hozzáállását, mert ők legalább megpróbálnak lépést tartani a 21. század  elvárásaival. Hajrá!!!